Rétisas
(Haliaëtus
albicilla)
Elterjedés
A
rétisas költőterülete Grönlandtól Észak-, Közép-, Kelet-Európán
és Szibérián keresztül a Kuril-szigetekig húzódik.
Elterjedésének déli határa a Kisázsiától Iránig terjedő zónában
van.
Élőhely
A
vizek közelségét kedveli. A tengerpartok mentén, a tavak
közelében és a folyókat szegélyező ártéri erdőkben fészkel. Öreg
erdők hiányában a vizektől nagyobb távolságokra (5-10 km) is
megtelepszik.
Fészkelés
Fészkét a
tengerparti zónákban sziklafalakra, máshol idős fákra rakja. Nem
ragaszkodik a zárt erdőkhöz, kisebb facsoportokban, fasorokban,
ritkán magányos fákon is építhet fészket. Elfoglalja a számára
kihelyezett műfészek alapokat is.
Hatalmas méretű
fészkének alapját durva, gyakran karvastagságú ágak alkotják. A
fészek belsejét száraz növényi részekkel béleli.
Évente egyszer költ.
Az öreg párok fészekalja gyakran már január második felében
teljes, de kivételes esetekben akár december végén is
megkezdődhet a költés. A fiatal párok költésének kezdete március
közepéig is kitolódhat. A tojások lerakása többnapos
különbséggel történik, s a tojó az első tojás lerakása után
megkezdi a kotlást. A fészekalj 1-3 tojásból áll. Többnyire a
tojó kotlik, de kisebb időszakokra a hím is besegít. A kotlási
idő 38-40 nap, a fiókák 80-90 nap elteltével repülnek ki. A
kirepülés után a fiókák még hetekig a fészek közelében maradnak.
Táplálkozás
Táplálékát
víziszárnyasok, emlősök, halak, kétéltűek és hüllők alkotják.
Szívesen rájár a dögre is, különösen téli időszakban.
Vonulás
Az öreg madarak egész
évben a fészek közelében maradnak, míg a fiatalok ivarérettségük
eléréséig kóborolnak. A Balti-tenger térségéből Magyarországon
átvonuló példányok a Földközi-tenger nyugati felére, ritkábban a
Közel-Keletre és Észak-Afrikába is eljutnak. Jelentős részük
hazánkban telel, főleg a Tiszántúl térségében. Ide általában
októberben érkeznek az első példányok, majd február végétől
kezdve indulnak vissza fészkelőhelyeikre.
Állománynagyság
Az 1970-es évek
végére a hazai populáció 10 pár alá csökkent. A védelmi
erőfeszítéseknek köszönhetően állománya 1987-től kezdve
folyamatosan nő, s ma már 160-180 párra tehető. Legnagyobb
sűrűségben a Dél-Dunántúlon fészkel, de gyakorlatilag az ország
egész területén megtalálható.
Természetvédelmi
státusz
A rétisas fokozottan
védett madárfaj. Természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft.
Védelmi
lehetőségek
A rétisas
állományának fenntartása, növelése elsősorban a fészkelőhelyek
megóvásával és a költések zavartalanságának biztosításával
oldható meg. Ennek érdekében:
1. A rétisas fészek
100 m sugarú körzetében véghasználat esetén a faállományt
érintetlenül kell hagyni.
2. Január 1 - június
30. között a fészek 400 m sugarú körzetében az erdészeti és
vadászati tevékenység tilos, ill. azok csak az erdészeti és
természetvédelmi hatóságokkal egyeztetett módon történhetnek.
3. A leszakadt
fészkek közelében műfészkek kihelyezésével új fészkelési
lehetőségeket kell biztosítani.
4. Fészkelési
időszakban az élőhelyek rendszeres ellenőrzésével kell kiszűrni
a költéseket zavaró tényezőket.
|